page_banner

Termékek

A FENO KLINIKAI ALKALMAZÁSA ASTMABAN

A kilélegzett NO értelmezése asztmában

egy egyszerűbb módszert javasoltak az American Thoracic Society Clinical Practice Guideline-ban a FeNO értelmezésére:

  • A 25 ppb-nél kisebb FeNO felnőtteknél és 20 ppb-nél kevesebb 12 évesnél fiatalabb gyermekeknél az eozinofil légúti gyulladás hiányára utal.
  • Az 50 ppb-nél nagyobb FeNO felnőtteknél vagy 35 ppb-nél nagyobb gyermekeknél eozinofil légúti gyulladásra utal.
  • A FeNO 25 és 50 ppb közötti értékeit felnőtteknél (20 és 35 ppb gyermekeknél) óvatosan kell értelmezni a klinikai helyzet függvényében.
  • A FeNO emelkedése 20 százaléknál nagyobb változással és több mint 25 ppb-vel (gyermekeknél 20 ppb) a korábban stabil szinthez képest az eozinofil légúti gyulladás fokozódására utal, de az egyedek között jelentős különbségek vannak.
  • A FeNO 20 százaléknál nagyobb csökkenése 50 ppb feletti, illetve 10 ppb-nél nagyobb 50 ppb-nél kisebb értékek esetén klinikailag fontos lehet.

Az asztma diagnózisa és jellemzése

A Global Initiative for Asthma nem tanácsolja a FeNO használatát az asztma diagnosztizálására, mivel előfordulhat, hogy nem emelkedik a nem-neozinofil asztmában, és az asztmától eltérő betegségekben, például az eozinofil bronchitisben vagy az allergiás rhinitisben.

Útmutató a terápiához

A nemzetközi irányelvek azt javasolják, hogy az asztma kontroller terápia megkezdésének és beállításának útmutatása érdekében más felmérések (pl. klinikai ellátás, kérdőívek) mellett a FeNO-szinteket is alkalmazzák.

Felhasználás klinikai kutatásban

A kilélegzett nitrogén-monoxid fontos szerepet játszik a klinikai kutatásban, és valószínűleg segít az asztmával kapcsolatos ismereteink bővítésében, például az asztma exacerbációiért felelős tényezőkről, valamint az asztma elleni gyógyszerek hatásmechanizmusáról és helyeiről.

ALKALMAZÁS EGYÉB LÉGGAZDASÁGI BETEGSÉGEK ESETÉBEN

Bronchiectasia és cisztás fibrózis

A cisztás fibrózisban (CF) szenvedő gyermekek FeNO-szintje alacsonyabb, mint a megfelelően illeszkedő kontrolloké.Ezzel szemben egy tanulmány azt találta, hogy a nem CF bronchiectasisban szenvedő betegeknél megemelkedett a FeNO szint, és ezek a szintek korreláltak a mellkasi CT-n látható rendellenesség mértékével.

Intersticiális tüdőbetegség és szarkoidózis

Egy sclerodermában szenvedő betegekkel végzett vizsgálatban magasabb kilélegzett NO-t figyeltek meg az interstitialis tüdőbetegségben (ILD) szenvedő betegeknél, mint azoknál, akiknél nem volt ILD, míg egy másik vizsgálatban ennek az ellenkezőjét tapasztalták.Egy 52 szarkoidózisban szenvedő beteg bevonásával végzett vizsgálatban az átlagos FeNO-érték 6,8 ppb volt, ami lényegesen kevesebb, mint az asztmás gyulladás jelölésére használt 25 ppb küszöbérték.

Krónikus obstruktív légúti betegség

FENOstabil COPD esetén minimálisan emelkedik, de súlyosabb betegség esetén és exacerbációk során emelkedhet.A jelenlegi dohányosok FeNO szintje körülbelül 70 százalékkal alacsonyabb.COPD-ben szenvedő betegeknél a FeNO-szint hasznos lehet a reverzibilis légáramlás-elzáródás jelenlétének megállapításában és a glükokortikoid-érzékenység meghatározásában, bár ezt nem értékelték nagy randomizált vizsgálatokban.

Köhögés variáns asztma

A FENO mérsékelt diagnosztikai pontossággal rendelkezik a köhögési variáns asztma (CVA) diagnózisának előrejelzésében krónikus köhögésben szenvedő betegeknél.13 vizsgálat (2019 beteg) szisztematikus áttekintése során a FENO optimális határértéke 30-40 ppb volt (bár két vizsgálatban alacsonyabb értékeket figyeltek meg), a görbe alatti összesített terület pedig 0,87 (95% CI, 0,83-0,89).A specifitás magasabb és konzisztensebb volt, mint az érzékenység.

Nem asztmás eozinofil bronchitis

A nem asztmás eozinofil bronchitisben (NAEB) szenvedő betegeknél a köpetben lévő eozinofilek és a FENO szintje az asztmában szenvedő betegekéhez hasonló mértékben emelkedik.Négy vizsgálat (390 beteg) szisztematikus áttekintésében NAEB miatt krónikus köhögésben szenvedő betegeknél az optimális FENO határérték 22,5-31,7 ppb volt.A becsült szenzitivitás 0,72 (95% CI 0,62-0,80), a becsült specificitás 0,83 (95% CI 0,73-0,90) volt.Így a FENO hasznosabb a NAEB megerősítésére, mint kizárására.

Felső légúti fertőzések

Az egyik vizsgálatban olyan betegeknél, akiknél nem áll fenn tüdőbetegség, a vírusos felső légúti fertőzések a FENO növekedését eredményezték.

Pulmonális hipertónia

A NO jól ismert, mint patofiziológiai mediátor a pulmonalis artériás hipertónia (PAH) kezelésében.Az értágulaton kívül a NO szabályozza az endothelsejtek proliferációját és az angiogenezist, és fenntartja az érrendszer általános egészségét.Érdekes módon a PAH-ban szenvedő betegek FENO értékei alacsonyak.

Úgy tűnik, hogy a FENO-nak prognosztikai jelentősége is van, a túlélés javult azoknál a betegeknél, akiknél a FENO-szint terápia (kalciumcsatorna-blokkolók, epoprosztenol, treprostinil) hatására emelkedett, összehasonlítva azokkal, akiknél nem.Így a PAH-ban szenvedő betegek alacsony FENO-szintje és a hatékony terápiákkal elért javulás arra utal, hogy ígéretes biomarkere lehet ennek a betegségnek.

Elsődleges ciliáris diszfunkció

Az elsődleges ciliáris diszfunkcióban (PCD) szenvedő betegeknél az orr NO-szintje nagyon alacsony vagy hiányzik.A PCD klinikai gyanújával rendelkező betegek PCD-szűrésére szolgáló orr-NO alkalmazását külön tárgyaljuk.

Más feltételek

A pulmonális hipertónia mellett az alacsony FENO-szinttel kapcsolatos egyéb állapotok közé tartozik a hipotermia és a bronchopulmonalis diszplázia, valamint az alkohol, a dohány, a koffein és más kábítószerek használata.


Feladás időpontja: 2022.08.08