Ketózis és ketogén diéta

MI A KETOZIS?

Normális állapotban a szervezet a szénhidrátokból származó glükózt használja energia előállítására. Amikor a szénhidrátok lebomlanak, a keletkező egyszerű cukor kényelmes üzemanyagforrásként használható. A felesleges glükóz a májban és az izmokban glikogénként tárolódik, és egy glikogenolízisnek nevezett folyamaton keresztül bontódik le, ha extra energiára van szükség szénhidrátbevitel hiányában.

A szénhidrátok fogyasztásának korlátozása azt eredményezi, hogy a szervezet a tárolt glikogént elégeti, és helyette zsírt kezd el használni üzemanyagként. A folyamat során melléktermékek, úgynevezett ketontestek keletkeznek. Ketózis állapotba kerülünk, amikor ezek a ketonok elérik a vérben a bizonyos szintet. A szervezet csak akkor kerül ketózis állapotba, ha a vércukorszint annyira lecsökken, hogy alternatív üzemanyagra van szüksége a zsírból.

A ketózist nem szabad összekeverni a ketoacidózissal, amely a cukorbetegséggel összefüggő szövődmény. Ebben a súlyos helyzetben az inzulinhiány miatt a ketonok túlzott mennyisége elárasztja a véráramot. Kezelés nélkül ez az állapot végzetes lehet. Az étrend által kiváltott ketózis célja, hogy a ketonszintet elég alacsonyan tartsa a ketoacidózis elkerülése érdekében.

KETOGEN DIÉT TÖRTÉNET

A ketogén diéta trendjének gyökereinek nyomon követéséhez egészen Kr. e. 500-ig, Hippokratész megfigyeléseiig kell visszamennünk. A korai orvos megjegyezte, hogy a böjtölés segíthet kontrollálni azokat a tüneteket, amelyeket ma az epilepsziával társítunk. A modern orvostudománynak azonban csak 1911-ben kellett hivatalos vizsgálatot végeznie arról, hogy a kalóriamegvonás hogyan hat az epilepsziás betegekre. Amikor felfedezték, hogy a kezelés hatékony, az orvosok elkezdték alkalmazni a böjtöt a rohamok kontrollálásának elősegítésére.

Mivel nem lehet örökké böjtölni, más kezelési módszert kellett találni az állapotra. 1921-ben Stanley Cobb és WG Lennox felfedezték a böjtölés okozta mögöttes anyagcsere-állapotot. Körülbelül ugyanebben az időben egy Rollin Woodyatt nevű endokrinológus áttekintette a cukorbetegséggel és az étrenddel kapcsolatos kutatásokat, és képes volt meghatározni a máj által a böjtölés során felszabaduló vegyületeket. Ugyanezek a vegyületek termelődtek, amikor az emberek magas zsírtartalmú étrendet fogyasztottak, miközben korlátozták a szénhidrátokat. Ez a kutatás vezette Dr. Russel Wildert az epilepszia kezelésére szolgáló ketogén protokoll megalkotásához.

1925-ben Dr. Mynie Peterman, Wilder kollégája, kidolgozott egy napi ketogén diéta formulát, amely testsúlykilogrammonként 10-15 gramm szénhidrátból, testsúlykilogrammonként 1 gramm fehérjéből és a fennmaradó kalóriák teljes zsírbeviteléből állt. Ez lehetővé tette, hogy a szervezet az éhezéshez hasonló állapotba kerüljön, amelyben a zsírt energiaként égette el, miközben elegendő kalóriát biztosított a betegek túléléséhez. A ketogén diéták egyéb terápiás felhasználási módjait még mindig vizsgálják, beleértve az Alzheimer-kór, az autizmus, a cukorbetegség és a rák lehetséges pozitív hatásait is.

HOGYAN KERÜL A TEST KETÓZISBA?

A zsírbevitel ilyen magas szintre való felpörgetése nagyon kevés „mozgásteret” hagy más makrotápanyagok fogyasztása számára, és a szénhidrátokat korlátozzák a leginkább. A modern ketogén diéta napi 30 gramm alatt tartja a szénhidrátbevitelt. Az ennél nagyobb mennyiség megakadályozza, hogy a szervezet ketózisba kerüljön.

Amikor az étrendi szénhidrátok ilyen alacsonyak, a szervezet ehelyett zsírt kezd el metabolizálni. A ketonok szintjének emelkedését a ketózis állapotának jelzésére háromféleképpen tesztelheti:

• Vérmérő
• Vizeletcsíkok
• Alkoholszonda

A ketogén diéta hívei azt állítják, hogy a vérvizsgálat a három közül a legpontosabb, mivel a ketonvegyületek típusai kimutathatók.

ELŐNYEIKETOGENIKUS DIÉTA

1. Elősegíti a fogyást: A ketogén diéta csökkentheti a szervezet szénhidráttartalmát, lebontja a májban és az izmokban tárolt cukrot, hogy hőt termeljen, és miután a szervezetben tárolt cukor elfogyott, a zsírt használja fel a katabolizmushoz. Ennek eredményeként a szervezet nagyszámú ketontestet képez, és a ketontestek a glükózt helyettesítik, hogy biztosítsák a szervezet számára a szükséges hőt. A szervezetben lévő glükóz hiánya miatt az inzulin elválasztása nem elegendő, ami tovább akadályozza a zsír szintézisét és anyagcseréjét, és mivel a zsír lebomlása túl gyors, a zsírszövet nem szintetizálódik, ezáltal csökkenti a zsírtartalmat és elősegíti a fogyást.

2. Epilepsziás rohamok megelőzése: a ketogén étrend megakadályozhatja az epilepsziás betegek rohamait, csökkentheti az epilepsziás betegek gyakoriságát és enyhítheti a tüneteket;

3. Nem könnyű éhesnek lenni: a ketogén diéta elnyomhatja az emberek étvágyát, főként azért, mert a ketogén diétában lévő zöldségek élelmi rostot tartalmaznak, ami növeli az emberi szervezetben a jóllakottságot. A jóllakottságérzet késleltetésében szerepet játszik a fehérjében gazdag hús, a tej, a bab stb. is.

FIGYELEM:SOHA NE PRÓBÁLD KI A KETO DIÉTÁT, HA:

Szoptatás

Terhes

Cukorbeteg

Epehólyag-betegségben szenved

Vesekő kialakulására hajlamos

Hipoglikémia kialakulásának kockázatát mutató gyógyszerek szedése

Anyagcserezavar miatt nem képes jól megemészteni a zsírt

Vércukorszint, vér β-ketonszint és vér húgysavszint többfunkciós monitorozó rendszer：